Elosztók és egyéb kábelfajták…
2013/10. lapszám | Rátai Attila | 18 245 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Bár a most tárgyalt szabványok nem az MSZ HD 60364 sorozat részei, és nem is újak, de sok kivitelezést vizsgálva úgy tűnik, mintha csak a jövőben jelennének meg, érdemes tehát pár szót ejteni róluk. És mivel – hacsak nem WiFin keresztül jön a delej –, elmondhatjuk, hogy a két téma szoros kapcsolatban áll egymással. Kezdetnek nézzünk pár, kábelekkel kapcsolatos követelményt.
Színjelölés
Az egyik legfontosabb, hogy zöld/sárga színjelölésű vezető csak és kizárólag védővezető céljára használható. Ez fordítva is igaz, védővezető céljára csak zöld/sárga színjelölésű ér használható. (Ez azt jelenti, hogy zöld/sárga színjelölés nem használható nulla- vagy fázisvezetőnek, illetve kék, fekete, barna, szürke színjelölésű ér nem használható védővezetőnek.) Természetesen ez csak a színjelöléssel rendelkező vezetőkre igaz. A kábel árnyékolása használható védővezető céljára, amennyiben az egyéb szabványokban lefektetett követelményeknek megfelel.
Ha egy erű fekete kábeleket használunk, azokat jelölni kell a funkciójuknak megfelelően. Gyakori hiba, hogy a PEN-vezető jelölése elmarad. A PEN-vezető jelölése kék és zöld/sárga együttesen. Ha kék színjelölésű eret használunk PEN-vezetőként, akkor minden csatlakozási pontnál zöld/sárga, ha zöld/sárgát akkor minden csatlakozási pontnál kék, ha feketét, akkor minden csatlakozási pontnál kék és zöld/sárga színjelöléssel kell ellátni.
Következmények…
Ha ezt elfelejtik, abból gondok adódhatnak. Milyen gondok? Ha egy kigyúrt farizeus szemszögéből nézzük, az érintésvédelmi felülvizsgáló nem adhat „megfelelt” minősítést az egész épületre, hiszen már egy hiba esetén is a „megfelelt” minősítés csak annak kijavítása után adható meg. De a gyakorlatban is több problémát eredményezhet, ha elhanyagoljuk a PEN-vezető jelölését.
Mi történhet egy több év eltelte utáni karbantartás alkalmával? A nem megfelelően jelölt PEN-vezetőt nulla , védő , esetleg fázisvezetőként kötik vissza. De nem is kell a karbantartásig várni, mivel a nem megfelelően jelült vezetőket már a kivitelezésnél is sokszor rossz sínre kötik.
Egy hatósági szemle során a következő történt. A kivitelezés villanyszerelés szempontjából nem volt túl bonyolult. Egy már működő plázában egy új üzletet alakítottak ki egy, azaz egy darab elosztóval. A betáplálás az alagsori főelosztóból történt, öt éren keresztül. Azonban mind a nulla mind a PE-vezető kisebb keresztmetszetű volt, mint a fázisvezető. Természetesen PE-vezetőnél ez nem gond, de a nullavezetőnél igen. (A nullavezető keresztmetszete minimum a fázisvezető keresztmetszete. Bizonyos kivételek vannak, de az ahhoz szükséges feltételek itt nem teljesültek.) A kivitelező elmondta, hogy négyvezetős a leágazás, csak a PEN-vezetőt két érrel vitték fel. Nem gond, csak miért nincs lejelölve - a kék ér zöld/sárgával és a zöld/sárga ér kékkel?
Természetesen PEN-vezetős rendszereknél az elosztóban ellenőrizni kell annak megfelelő csatlakoztatását. Tudjuk, hogy a PEN-vezetőt mindig a PE-sínre kell csatlakoztatni, és onnan kell az átkötést végrehajtani a nulla sínre. Azonban az üzlet elosztójában nem volt átkötés. A nulla és a PE-sín nem is volt összekötve. Miért nem? A villanyszerelő a színjelölés hiánya miatt egyből arra gondolt, hogy ötvezetős a leágazás. (Persze kérdezhetné a kedves olvasó, hogy miért nem nézte meg a tervet…)
További hibák…
Egy másik, spórolós megoldás is gondot okozhat. A terven öt eres kábel szerepel, azonban a kivitelező miért ne fogna meg egy kis pénzt. Berak négy eres kábelt, és védővezetőnek mellé rak egy kisebb keresztmetszetű MKh-vezetőt. Keresztmetszet szempontjából megoldható, hiszen 35 mm2 felett a védővezető minimum a fázisvezető fele keresztmetszetű. De könyörgöm, milyen színű vezető van nullavezetőként használva? Zöld/sárga, ami tilos! Jé, tényleg! Hát mit is tegyünk? Jelöljük le kékkel.
Jó ötlet a kedves kollégától, de nem fogják azt hinni, hogy PEN-vezető? Jelöljük le végig zsugorcsővel, majd húzzunk rá mandzsettát és minden oké. Hát, nem tudom… A négy eres, negyedik ér zöld/sárga érrel rendelkező kábelek háromfázisú fogyasztók bekötésére valók, ahol nincs szükség nullavezetőre, vagy a zöld/sárga színjelölésű eret - megfelelő színjelöléssel ellátva – PEN-vezetőként használjuk. (Nemcsak kábelek esetében sokszor előfordul, hogy négy erű vezető (L1, L2, L3, PE) egyik fázisvezetőjét nulla vezetőként használnak, mondván nincs kék ere. Persze, hogy nincs, hiszen azért négy eres. (Benzines autóba sem töltök dieselt, csak azért mert az olcsóbb!) Ha már autós szemléltetés: a nem megfelelő színjelölésű vezetők használata miatt a biztonságtechnikai átadáskor a defektes kivitelezés - mivel a gagyizás terén nem húzták be a féket - úgyis falba ütközik.
Pár általános hiba az elosztók kábelezésénél:
- Elmarad a kábelek jelölése.
- PEN-vezetőt rosszul jelölik.
- A kábeleket nem megfelelően rögzítik. (Előfordult, hogy 1,5 mm2-es MCu vezetékkel rögzítettek 240 mm2 kábeleket.)
- A bevezetéseknél nem zárják le a fel nem használt tömszelencéket. (Így az elosztókkal kapcsolatos minimális IP2X-es védettségi szint - 12,5 mm átmérőnél nagyobb vizsgálógömb, amely az emberi ujjat szemlélteti, nagyobb test nem hatolhat be - nem valósul meg.)
- Nem olyan kábellel kötik be, amely a terven szerepel, és a tervet elfelejtik a tervezővel jóváhagyatni.
- A kábelt betörik, benyomorítják az elosztóba.
- A kábelek kifeszítik, eldeformálják a tömszelencéket illetve az elosztóban lévő sorkapcsokat, amelyek fogadják.
- A kábelek, a többi vezetékkel együtt a sorkapcsok, N- és PE-sínek előtt futnak, lehetetlenné téve az azokon lévő csatlakozások karbantartását.
- A kábelek átadási dokumentációja nem megfelelő. Erről szóljunk is pár szót.
- Kábelek átadási dokumentációja
Ha kábelt használunk, szigorúbb követelményeknek kell eleget tennünk, mintha „sima” vezetékeket használnánk. Az ide vonatkozó szabvány - figyeljük a megnevezést! - az MSZ 13207:2000 – 0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége. Az MSZ 13207:2000 szerint, szó szerint idézve: „erősáramú kábel: villamos energia átvitelére használt olyan kábel, amelyet a rá vonatkozó szabvány közvetlenül földbe fektetésre is alkalmasnak nyilvánít, és a vezetőjét névleges keresztmetszet, szigetelését névleges feszültség megadásával jellemzi. A kábel lehet árnyékolt (1.1.1. szakasz) vagy árnyékolás nélküli (1.1.2. szakasz).”
Ki szerelhet kábelt? A jogszabály egyértelműen fogalmaz. 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről a következőket írja 10. mellékletének (Villamosenergia ipar) 9. pontjában: Tevékenység: Közép- és kisfeszültségű kábelhálózatok szerelése, javítása – Szakképesítés: Kábelszerelő (a feszültségszint megjelölésével).
Az üzembe helyezés feltétele a következő dokumentációk rendelkezésre állása:
- fektetési rajz,
- kábelleltár,
- építési napló,
- vizsgálati jegyzőkönyv.
Azért arra figyelünk, hogy aki ezt átadja, az rendelkezzen a jogszabályban lefektetett szakképesítéssel?
A szigetelési ellenállás mérése
Nem egy bonyolult dolog, de azért el lehet rontani. Mivel a későbbiekben még részletesen foglalkozunk az MSZ 13207:2000 követelményeivel, itt csak pár dolgot említünk meg.
- A radiális igénybevételű (erenként árnyékolt) kábelek kivételével a vizsgált ér és a többi rövidre zárt ér között kell a mérést végezni. Amennyiben a kábel árnyékolt, természetesen az árnyékolást is a rövidre zárt vezetőkhöz kell csapni.
- A vizsgálófeszültség 1-4 kV között legyen. (Elvileg tehát elég a „sima” ÉV műszer is, de a 1000-2000 MΩ-os méréshatára miatt nem szerencsés, ugyanis rövid szakaszok mérése nem megvalósítható).
- A mért értékkel még számolni kell, a kábel hosszának és a méréskori hőmérsékletének függvényében. (Rszám = Rmért × l × n)
Az erek és az árnyékolás folytonosságát is ellenőrizni és jegyzőkönyvezni kell.
Elosztók - ahova a kábel beáll
Most pár szó az elosztókról. Ezt a témát is fogjuk részletesen beszélni, de alapvetően elmondhatjuk, hogy nagy villamos szerkezetbe vágta a csavarhúzóját az, aki nem ismeri az MSZ HD 60439-1:2000 szabvány követelményeit. Miért is kell tisztában lenni a szabvánnyal? Sokszor hallottuk már, hogy a szabvány alkalmazása önkéntes. Azonban, ha jogszabály hivatkozik rá, akkor ez már nem igaz.
Az egyik számunkra érdekes jogszabály, az 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről. Anélkül, hogy túlzott részletességbe bocsátkoznánk, megbeszéljük pár pontban ezen rendelet villanyszerelő kollégákat érintő részeit. Utána megállapíthatjuk, hogy tetemes mennyiségű jogszabálysértés történik az elosztók összeszerelése kapcsán.
Az 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet
Mire is vonatkozik ez a rendelet? Nézzük meg a villamossági termék megfogalmazását e rendelet alkalmazásában: „villamossági termék: az 50 és 1000 V közötti névleges feszültségű váltakozó áramra, valamint a 75 és 1500 V közötti egyenáramra készített bármely villamossági termék, a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt termékek és területek kivételével”. Tehát az elosztó berendezések - függetlenül attól, hogy egy kétmodulos kiselosztóról, vagy egy 5 méteres főelosztóról van szó - villamossági termék.
De mit jelent forgalomba hozni? A jogszabály egyértelműen fogalmaz: „forgalomba hozatal: a villamossági termék visszterhes vagy ingyenes, első ízben történő rendelkezésre bocsátása, így: az eladás, egyéb átengedés, raktározás, kiállítás, hirdetés, saját felhasználásra történő gyártás vagy közvetlen behozatal”. Tehát a villanyszerelő, amikor összeszerel egy elosztót – hangsúlyozzuk, modulszámtól függetlenül - villamos terméket állít elő, és amint ezt „átadja”, eladja stb. már forgalomba is hozza. Mivel ez Magyarországon történik, ezt az Európai Unió területén teszi. Na, innentől válik érdekessé a történet.
Biztonsági követelmények és teljesülésük
A jogszabály a következőt írja (3. § [1]) Villamossági termék Európai Unióban kizárólag akkor hozható forgalomba, ha azt a gyártó úgy alakította ki és állította elő, hogy szabályos üzembe helyezés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti az emberek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot. De mikor felel meg egy termék - jelen esetben az elosztónk - ennek a követelménynek? A 3.§ (2) pontja leírja: „A villamossági termék az (1) bekezdésben előírt követelménynek akkor felel meg, ha kielégíti az 1. számú mellékletben felsorolt alapvető biztonságtechnikai követelményeket”.
Természetesen nem fogjuk most az összes követelményt felsorolni, de egyet érdemes megemlíteni. Ilyen például a rendeletének 1. számú mellékletének b.) pontjában említett követelmény: A gyártó nevét, jelét vagy a kereskedelmi márkajelet egyértelműen a villamossági termékeken, vagy ha ez nem lehetséges, akkor annak csomagolásán kell elhelyezni. Nem felejtjük el, hogy a gyártó (egyszerűsítsünk) az elosztó összeszerelője. Elhelyezzük a jogszabály által megkövetelt információkat az elosztókon?
Egy másik számunkra fontos előírást a 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendeletben az 5. § (1) bekezdésben olvashatjuk: „A villamossági terméket az Európai Unióban történő forgalomba hozatal előtt el kell látni a 3. számú melléklet szerinti CE megfelelőségi jelöléssel. Ez a megjelölés azt jelenti, hogy a 4. számú melléklet szerinti megfelelőség értékelési eljárást elvégezték, és a termék megfelel a jelen rendelet előírásainak”.
Érdemes komolyan venni, hiszen már a nem megfelelő CE jelölés alkalmazása is jogszabálysértés. A jogszabály a 3. számú mellékletében még a CE jelölés arányait is meghatározza, azzal az utasítással kiegészítve, hogy ezeket a jel kicsinyítése-nagyítása esetén meg kell tartani. Ezt azt jelenti, hogy az elosztó berendezés gyártójának minden esetben el kell helyeznie egy ilyen CE jelet? Igen.
Természetesen az elosztó háza, illetve az abba szerelt villamos szerkezetek is rendelkeznek már CE jellel. Azonban, fontos leszögezni, hogy CE+CE+CE≠CE. (1. ábra) Vagyis a gyártónak - forgalomba hozónak - vállalnia kell a felelőséget a különböző villamos szerkezetek összeszereléséért. Hogyan történik ez? A teljesség igénye nélkül nézzünk meg egy követelményt ezzel kapcsolatban.
Kötelező szabvány?
Arról már beszéltünk, hogy villamossági termék Európai Unióban kizárólag akkor hozható forgalomba, ha azt a gyártó úgy alakította ki és állította elő, hogy szabályos üzembe helyezés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti az emberek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot. Mikor teljesül ez a követelmény. A 79/1997. (XII. 31.) rendelet 4. § (1) szerint „A honosított harmonizált szabványok követelményeit kielégítő villamossági terméket úgy kell tekinteni, hogy az kielégíti a 3. § (1) bekezdésében említett követelményeket”. Vajon van az elosztókra vonatkoztatott „honosított harmonizált szabvány”? Igen, van. Több is, de most csak kettőt említünk meg. Az egyik ilyen az MSZ EN 60439-1:2000 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések 1. rész: Tipizált és részlegesen tipizált berendezések. Ez a szabvány az összes kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezésre vonatkozik - nagyon kevés kivételtől eltekintve.
Egy másik szabvány az MSZ EN 60439-3:1995 Kisfeszültségű kapcsoló- és vezérlőberendezések 3. rész: Szakképzetlen személyek által hozzáférhető kisfeszültségű kapcsolóberendezések egyedi követelményei. Ez a szabvány olyan elosztótáblákra (kiselosztókkal) foglalkozik, amelyeket háztartási, vagy olyan célra terveztek, ahol szakképzetlen személyek férhetnek hozzájuk. A későbbiekben mindkét szabvánnyal részletesen foglalkozunk majd, most csak pár szempontból vizsgáljuk meg őket.
Ne felejtsük el
Mindkét szabvány megköveteli az adattáblák elhelyezését az üzembe helyezett készüléken. Míg az MSZ EN 60439-1:2000 szerint az adattáblának készre szerelt állapotban látszani kell, addig a szakképzetlen személyek által is hozzáférhető elosztók (MSZ EN 60439-3:1995) esetében az adattábla az ajtó vagy az eltávolítható fedél mögött is elhelyezhető.
Egy másik fontos dolog, hogy az elosztóról darabvizsgálati jegyzőkönyvet kell készíteni. Nem számít sem a méret, sem az, hogy ki kezelheti. A darabvizsgálati jegyzőkönyv célja annak bizonyítása, hogy a termék összeszerelője megfelelően rakta össze az adott elosztó-berendezést. (Tudjuk, hogy pusztán az a tény, hogy megfelelő minősítéssel rendelkező eszközöket használt, még nem jelenti azt, hogy jól rakta össze. Hozhat nekem az asszony bármilyen csoda minőségű élelmiszert, ha én főzöm össze…)
Emlékszünk, hogy a 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet szerint honosított harmonizált szabványok követelményeit kielégítő villamossági terméket úgy kell tekinteni, hogy az kielégíti a 3. § (1) bekezdésében említett követelményeket a forgalomba helyezhetőséget illetően. Elosztók tekintetében többek között ilyen szabványok az MSZ EN 60439-1:2000 és az MSZ EN 60439-3:1995. Ezek a szabványok viszont megkövetelik a darabvizsgálatok lefolytatását mindegyik elosztó esetében. Tehát, ha nem készítünk darabvizsgálati jegyzőkönyvet, akkor nem teljesítettük a szabvány követelményeit, akkor nem teljesül a 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet 4. § (1) bekezdése, akkor elosztónk nem teljesíti 3. § (1) az Európai Unióban való forgalmazhatóság feltételeit. (A kedves olvasó a hátsó belső borítón talál egy példát egy ilyen jegyzőkönyvre.)
Természetesen ezzel nem merítettük ki az elosztókra vonatkozó összes követelményt. Ahogy már említettük, ezekkel a követelményekkel a későbbiekben még részletesen fogunk foglalkozni. A célunk most annyi volt, hogy az amúgy jó minőségű munkát végző szakember mire figyeljen, ha jogszabálykövető akar lenni.
Pár példa elosztókkal kapcsolatos hiányosságokra
|
Tehát akkor…
Helyezzük el a CE jelet az általunk készített-forgalmazott terméken, így az elosztókon is. Tegyük ugyanezt az adattáblákkal is. Végül ne felejtsük el kitölteni a darabvizsgálati jegyzőkönyvet, hozzájárulva ezzel annak igazolásához, hogy az általunk szerelt elosztó megfelel a jogszabályban megfelelt követelményeknek, és így az Európai Unió területén forgalomba helyezhető.
Kell a szerénység
Ma két olyan területtel foglalkoztunk, amelyet minden kivitelező gondolkodás nélkül bevállal, pedig lehetnek buktatói. Azonban láthatjuk, hogy még abban az esetben is, ha a kivitelezés jó, történhet jogszabálysértés; azt pedig szeretnénk elkerülni. Mind a kábelszerelésre - amihez egyébként, ahogy láthattuk, külön végzettség kell -, mind az elosztó szerelésre igaz, hogy csak az vállalja el, aki kellő felkészültséggel rendelkezik. Mint a villanyszerelés egészére, erre a két területre is igaz: ami működik, az még messze nem biztos, hogy elfogadható.