Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

A rendkívüli időjárás hatása az átviteli és elosztó hálózatokon

2016. október 11. | Kántor Tímea |  6045 |

Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A rendkívüli időjárás hatása az átviteli és elosztó hálózatokon

Napjaink egyik legsúlyosabb időjárás okozta katasztrófája a Fukushimai atomerőmű baleset. Senki nem tervezhetett előre a minden eddigieket meghaladó földrengéssel, az óriási méreteket öltő szökőárral. Ennek ellenére senki nem halt meg többletsugárzás következtében, és a kármentesítés is jó ütemben halad.

Napjaink egyik legsúlyosabb időjárás okozta katasztrófája a Fukushimai atomerőmű baleset. Senki nem tervezhetett előre a minden eddigieket meghaladó földrengéssel, az óriási méreteket öltő szökőárral. Ennek ellenére senki nem halt meg többletsugárzás következtében, és a kármentesítés is jó ütemben halad.

Az épületgépész gyakorlatban is hallani a heves esőzések következtében fellépő nem várt kockázatokról. Egy budapesti társasházban a parkolóház két szintjét árasztotta el a szennyvíz, mert a tervező csak a meglévő kockázati szintnek megfelelően számolt. Nem számított arra, hogy a heves esőzést telt szelvényű közcsatornát hoz létre, és az épületbe visszaáramló víz ereje szétveti a belső szennyvízhálózatot.

A villamos iparban, az átviteli és elosztóhálózaton 2013 tavaszán mutatta meg a szélsőséges időjárás nem várt hatásait. Március 14-én elérte Magyarország területét az a ciklon, amelyben a csapadékot szállító légtömeg találkozott az északról érkező hideg levegővel. Ennek következtében már délben esőzés, majd erős havazás kezdődött. A sok helyen 100 km/h-nál is erősebb széllökések kíséretében a csapadék könnyen rá tudott fagyni a távvezetéki sodronyokra, így olyan többletterhelést hozott létre a vezetékeken, és a tartóoszlopokon, hogy azok leszakadtak, eltörtek. Borzasztó látványt nyújtott, ahogyan a határban egymás után feküdtek le az oszlopok.

Az Energetikai Szakkollégium előadásán Kovács Gábor, a MAVIR ZRt. átviteli vezérigazgató-helyettese mutatta be az események hátterét, majd a helyreállítási lehetőségeket, intézkedéseket.

Időjárási körülmények

A villamosenergia-rendszer üzemeltetőinek nap, mint nap szembe kell nézniük olyan körülményekkel, problémákkal, amelyek megnehezíthetik a zavartalan működést, ilyen például egy hirtelen jött erős hóvihar is.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) már március 13-án másodfokú figyelmeztetést adott ki egész Magyarország területére, jelezve ezzel a következő napokra az erős szelet és havazást. Az E.ON Hungária Zrt. által megvásárolt előrejelzés ennél is pontosabb képet adott: már 36 órával az események előtt 80%-os valószínűséggel 90 km/h feletti szelet és 100%-os valószínűséggel több, mint 3 cm havat jósolt. Az elosztóhálózat üzemeltetője ez alapján megerősített készenlétet rendelt el, megduplázta a szerelők, szakszolgálati és irányító munkatársak létszámát, amire – mint később kiderült – szükség is volt.

2013. márciusban a megszokottól eltérően előbb jött az eső, és csak utána a havazás, amely rendkívüli módon elősegítette a vastag jégtakaró kialakulását a vezetékeken. A sodronyok megnövekedett effektív felületéből, valamint az erős szél kombinációjából adódóan a tartószerkezetekre extrém többletterhelés hárult, melyet károsodás nélkül már nem voltak képesek elviselni.

Károk az átviteli hálózatban

Egy nagyfeszültségű távvezetéken a zárlathárítás akkor sikeres, ha a megszakítás után a visszakapcsoló automatika holtideje alatt a zárlat megszűnik, így a vezeték 1-2 másodperccel később újra üzembe helyezhető. Amennyiben a visszakapcsolás sikertelen, a vezeték tartósan üzemen kívül kerül.

Nézzük kronológiai sorrendben a március 14-i kieséseket, melyek szerint már déltől megnőtt a védelmi működések száma a Sajószögedi Üzemirányítási Regionális Központ (SRK) érintett alállomásain.

17 óra után növekedni kezdett az eredménytelen zárlathárítások száma, kikapcsolódott a Munkács-Sajószöged 400 kV-os távvezeték és a sajószögedi III. számú 400/220 kV-os transzformátor. Pár órával később a Sajószöged-Szolnok 220 kV, Munkács-Tiszalök 220 kV és a Kisvárda-Sajószöged 220 kV-os vezetékek is követték a 400 kV-os vonalat, így rövid idő leforgása alatt az északkeleti régióban az átviteli hálózat több eleme is üzemképtelen lett.

Március 14-én este megkezdődött a hibahelyek behatárolása és elhárítása, amit azonban a rossz látási viszonyok és a még mindig erős szél nehezített. A közutakat terepjáróval is nehezen lehetett járni és a látótávolság 100-200 m-re csökkent, ami azt jelentette, hogy egyik oszloptól a másikig nem láttak el a munkacsoportok. 21 óra után azonban sikerült visszakapcsolni a Sajószöged-Szolnok 220 kV-os távvezetéket és a sajószögedi 400/220 kV-os transzformátort, így már csak a Munkács és Sajószöged közötti 400 kV-os és 220 kV-os, kétrendszerű vezetékek (aminek egyik rendszere Kisvárdánál van felhasítva a másik pedig Tiszalöknél) maradtak üzemen kívül.

A hibahelyek feltárását az időjárási körülményeken kívül több tényező nehezítette még, így a sötétedés beálltával érdemben csak a közút keresztezések ellenőrzése volt lehetséges, a terepi helyszínek éjszaka megközelíthetetlenné váltak, valamint a 400 kV-os távvezeték már az első hibahely miatt üzemképtelenné vált, így a további hibák zárlatot nem okoztak, jelzést nem adtak.

A Munkács-Sajószöged 400 kV-os vonalon alkalmazott kikötött portál típusú oszlopok közül 11 darab dőlt ki egymás után egy sorban, ami 4 km-es távvezeték szakaszt érintett. Ennek az oszloptípusnak a szerkezetéhez mindössze 5-8 tonna acélra van szükség, ezért gyakran előfordul a hálózatban, azonban stabilitása nagymértékben függ a kikötő sodronyoktól.

Két elmélet létezik arra, hogy az oszlopok miért dőltek ki. Az egyik szerint a márciusi időjárási körülmények következtében a kikötő sodronyokat helyenként alapjaikkal együtt húzta ki a szél a földből, amely nélkül egy oszlop elveszti a stabilitását, magával rántva a mellette lévő tartóoszlopokat. A másik elmélet szerint a kikötősodronyok meglazultak, az erős szél tovább rángatta az egész tartószerkezetet, így az egyik portállábat ennek hatására le tudta emelni az alátámasztását biztosító vasbeton alaptesten található acéltüskéről, majd kidőlt a többi tartóoszloppal együtt.

Az üzemzavar után, szakértők bevonásával megkezdődtek a terhelésekre vonatkozó vizsgálatok, amelyhez a MAVIR a Pöyry Erőterv Zrt. segítségét vette igénybe, akik az MSZ-151-es szabvány alapján kiszámolták a tartószerkezetekre ható zúzmara- és szélterheket. Kiderül, hogy az oszlopok túl voltak terhelve. A számított többletterhelést nem képes elviselni a szabvány előírásai szerint megtervezett és kivitelezett tartószerkezet.  

Főbb intézkedések

A MAVIR ZRt. már március 14-én bejárásokat szervezett annak érdekében, hogy be tudják határolni a hibahelyeket, 15-én befejezték az elsődleges hibahelyek behatárolását, megszervezték a közutak, keresztező távvezetékek felszabadítását, a sérült szakaszok őrzését és bontását, valamint a távvezetékek teljes nyomvonalán a helikopteres bejárást a következő napokra.
Az érintett közművek felszabadításában prioritást élveztek a közutak, utána jöttek a 120 és 20 kV-os elosztó hálózati távvezetékek. Március 27-ig az addig kikapcsolt 400 és 220 kV-os távvezetékek sérült szakaszát leválasztották, a többi részét ismét feszültség alá helyezték, 17-én pedig a MAVIR is megtette az előzőleg megszervezett helikopteres bejárását.

A fenti intézkedések során kiderült, hogy a Munkács-Sajószöged 400 kV-os távvezetéken 13 kikötött portáloszlop dőlt ki és 2 sérült meg, 15 oszlopnál sérült alapot és/vagy szigetelőláncot regisztráltak, ami összesen 7,2 km-es szakaszt érintett, leginkább Kemecse és Tiszavasvári térségében. A 220 kV-os kétrendszerű vezetéken 7 kidőlt Soroksár típusú oszlopról adtak jelentést, 87 esetben az oszlopszerkezetek, az áram- és védővezető sodronyok, szigetelőláncok, az érintett 34 km-es szakaszon pedig az optikai összeköttetések is sérültek.

Végleges helyreállítás

A március 14-i hóvihar után, amint az időjárási körülmények is engedték, megkezdődött előbb a provizor-, majd a végleges helyreállítás az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. bevonásával. A 220 kV-os kétrendszerű távvezeték leginkább Ibrány térségében sérült, itt mindkét távvezeték érintett volt. A helyreállítás első lépéseként összekötötték a két rendszert, a vezetékeket pedig visszaforgatták Tiszalökre és Kisvárdára, így biztosítva a területen a zavartalan energiaellátást és növelve az ellátásbiztonságot.

A helyreállításhoz kötődő feladatok még a hétvégén, illetve az azt követő héten megindultak, például a sérült oszlopok és sodronyok selejtezése, a körülbelül 10 millió forint értékű hulladék értékesítése, illetve a kártalanítási (pl. zöldkár, ami itt pl. gyümölcsfák törését, a fagy megszűnte után a vetések kitaposását jelenti) intézkedések megtétele.

A helyreállítás során a 400 kV-os rendszert részesítette előnyben a tulajdonos, ahol 13 új oszlopot épített fel az MVM OVIT Zrt., a vonalat pedig június 18-án vissza is tudták kapcsolni a villamosenergia-rendszerbe.

A 220 kV-os vonalon a kivitelezést nehezítette Ibrány térségében egy mocsár, aminek a közepén két Soroksár típusú tartóoszlop dőlt ki. A területen 80 cm magas víz áll, ez alatt pedig iszapos altalaj található. Az oszlopok megközelítéséhez a MAVIR a Honvédség kétéltű járműveit vette igénybe. A helyreállítás során a mocsárban található két tartóoszlop helyett egy darab Fenyő típusú 400 kV-os (magasabb és erősebb) tartóoszlopot építettek be a területen áthaladó földút mellé. A helyreállítás július 30-án az egyik, 31-én pedig a másik rendszeren is befejeződött.

Az üzemzavar kialakulásának okait között a statikus és dinamikus (lengő többletteher és húzott alapokra ható terhelés) túlterhelést, valamint az időjárási körülményeket, az ónos eső utáni lehűlést és az erősen felázott talajt említhetjük, aminek következtében törvényszerű volt, hogy a tartószerkezetek kidőltek, sérültek.

(A cikk Kovács Gábor, a MAVIR ZRt. átviteli vezérigazgató-helyettesének előadása alapján íródott, amely az Energetikai Szakkollégium által szervezett előadáson hangzott el, az összefoglalót Kántor Tímea készítette.)

 

A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. A VL elsődlegesen a villanyszereléssel, épületvillamossági kivitelezéssel foglalkozó szakembernek szól, de haszonnal olvashatják üzemeltetők, karbantartók, társasházkezelők és mindenki, aki érdeklődik a terület újdonságai, előírásai, problémái és megoldásai iránt.

A VL előfizetési díja egy évre 9950 Ft, amelyért 10 lapszámot küldünk postai úton. Emellett az előfizetőink pdf-ben is letölthetik a legfrissebb lapszámokat, illetve korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is, így 20 évnyi tudásanyagot vehetnek bírtokba.

Érdekel az előfizetés →

Beleolvasok →

 

Átviteli hálózatElosztóhálózat